53. rész: Honeymoon

Óóóó hát itt az utolsó rész. Mentségemre szóljon, hogy az édes-drága-egyetlen anyukám tényleg játék függő lett és tegnap este tízig nyomta folyamatosan szóval nem tudtam hozni, pedig már tegnap megírtam...
Szóval ennek lehetne az a címe is, hogy Epilógus, DE hozni akarok még ezután részeket arról a bizonyos családi életről :D persze csak, ha akarjátok :) és erről szólt a múltkori szavazás is! :) szóval ez a rész arról szól, amiről amúgy is szól Jenna és John kapcsolata! :)
Jó olvasást és komizást!! :)
Ja és nézzétek a videót: http://www.youtube.com/watch?v=vhKiNf2tA04 aki még nem látta szégyellje magát!!! :)


Unalmas volt a nap. A srácok a szobájukban, Rosalie alszik a láz csillapító kúptól, John pedig koncertezik - mint mindig. Nem értem miért kell minden hónapban menni és találkozni a rajongókkal, akik ugyan azok maradtak és nem változtak semmit?! A múlt hét maga volt a tökéletesség. Csak mi ketten voltunk három napig, amíg a srácok Gabiéknál voltak. Köztudott, hogy az ikrek félnek Gabitól, aki mindig megfélemlíti őket valamivel. A múltkor is le akarta vágni a kezüket amiért nem ették meg a főztjét. Én se ettem volna meg, borzalmas, ahogyan főz. Pont úgy ahogy John.
Szóval az a három nap maga volt a mennyország. És nem csak a szexből állt ki az egész, mint általában szokott. Veszekedtünk is, főztünk is. Megtanítottam a csoda levest megfőzni, ami elsőre nagyon sós lett aztán kezdett egyre finomabb lenni.
- Anyu! - kiabált Jeremy.
- Megyek! - kiáltottam vissza egy magazin mögül. Ledobtam magam mellé azt majd elindultam felfelé. Lassan lépkedtem felfelé a lépcsőn.
- Anyu gyere már! - szaladt elém Eathon kétségbe esetten.
- Jövök már! De azért halkabban! - morogtam.
- Vészhelyzet van! - ragadta meg a kezemet majd elkezdett húzni. Majdnem elestem annyira rángatott magával a szobájuk felé. Mikor behúzott nem volt ott Jeremy, pedig az előbb hallottam a hangját és az ablak tárva nyitva volt.
- Anyu segíts már! - motyogta Jeremy az ablakból. Oda sétáltam majd lenéztem rá. Az ablak párkányba kapaszkodva tartotta magát. Elmosolyodtam ezen. A legtöbb szülő ordítozna és kapkodna, hogy vissza húzza, de én most szórakozni fogok egy kicsit.
- Te mit keresel ott? - támaszkodtam az ablak belső párkányára.
- Meg akartam...
- Mit akartál? - hajoltam kijjebb.
- Át ugrani a fára. - sziszegte a fogai közül.
- És miért? - könyököltem le.
- Mert már unom a szoba fogságot! De nem húznál már fel? - motyogta.
- És miért vagy szobafogságban?
- Mert verekedtünk! Mami húzd már fel! - könyörgött Eathon. Muszáj megtennem, pedig még úgy szórakoznék a saját fiammal.
- De csak akkor, ha megígéritek, hogy jók lesztek és elmondjátok mit mondott a gyerek! - nyújtottam Jeremynek a kezemet.
- Ígérjük! - motyogta Jeremy majd megragadta a kezemet.
- Nem hallom! - húztam fel magamhoz.
- Ígérjük mami! - súgta a fülembe majd át ölelt. - nagyon szépen köszönöm! - adott egy puszit az arcomra majd leugrott az ablakból.
- Most jön az mikor elmondotok mindent! - indultam kifelé.

Pár perc múlva mindketten a kanapén ültek és hallgatva néztek rám.
- Miért nem mondjátok el? - emeltem meg a hangomat. - még akkor sem, ha az egész büntetéseteket felhagyom? - kulcsoltam össze a kezeimet a mellkasomon majd dobolni kezdtem a lábammal. - Jeremy mond már el! - morogtam.
- A papa azt mondta, hogy ne mondjam el.
- Szóval a papa tudja?
- Nem! - nézett rám Eathon.
- Akkor mi az? - mondtam lágyan.
- Apu tényleg nem tudja! - hajtotta le a fejét Eathon, majd Jeremyre nézett.
- Ha nem mondjátok el életetek végéig büntibe lesztek és még sütit sem kaptok...
- De apa azt mondta - kezdte Jeremy.
- De én vagyok az anyátok az ég szerelmére! - mutattam magamra. - és az apátok amúgy sincs itt. Szóval halljam!
- Az a gyerek azt mondta, hogy egy k... vagy. - tört ki Jeremyből.
- Szóval... - motyogtam magam elé.
- Meg azt, hogy kövér vagy! - tette hozzá Eathon.
- Meg azt, hogy nagy a feneked! Nem bírtam hallgatni tovább. És azt mondtam, hogy fogja be a száját, de csak tovább mondta. Azután meg meglöktem. De nem nagyon... - nézett rám Jeremy árbús szemekkel. Könny gyűlt a szememben majd elmosolyodtam. Csak engem védtek meg.
- Na és ki volt az? - kérdeztem halkan. Mindketten kérdően néztek rám. - talán majd nem kell mosogatnotok! - motyogtam. Elnéztem az arcukat. Csodálkozva néztek rám. Mosolyogva ráztam meg a fejemet majd oda guggoltam eléjük és magamhoz szorítottam őket.
- Nagyon sajnáljuk mami! - motyogták a fülembe.
- Olyan büszke vagyok rátok, de mérges is! Nem szabad bántani a másikat! - motyogtam a vállukba.
- Igen, ezért vagyunk büntiben! - motyogta Eathon.
- De ezt a papának ne mondjátok! - suttogtam.
- Igen anya! - mondták egyszerre. - és a büntetés? - hajoltak el tőlem.
- Haverok? - kérdezte Jeremy.
- Nem! - ráztam a fejemet.
- De anya! - nyavajgott.
- Miért is vagytok büntiben? - álltam fel.
- Mert verekedtünk! - motyogták.
- És még?
- Hogy többször ne forduljon elő! - mondták unottan. - de anya már olyan régóta büntiben vagyunk! - tette hozzá Jeremy.
- Öt napja! És még elég kevés telt el a két hónapból! - néztem rájuk mérgesen. - már az is nagy lelkűség, hogy nem kell mosogatnotok! - morogtam majd elindultam az ajtó melletti ablakhoz. - aztán még a szomszédot Mrs. Linget kikészíthetitek! - néztem ki az ablakon. A kínai szomszéd már megint a pázsitunkon járkál és tépkedi a virágaimat amikkel elég sokat szenvedtem mire olyan szépen kinyíltak.
- Mennyire készen? - kérdezte Eathon.
- Nagyon készre! - mosolyogtam majd a tenyeremet tartottam amibe egyesével belecsaptak. Kivonultak az öregasszonyhoz majd kezdődött volna a műsor mire Rosalie halk lépteit hallottam lefelé a lépcsőn.
- Aja! - motyogta álmosan. Lassan fordultam meg majd indultam felé.
- Hát felébredtél! - emeltem fel. - mit álmodtál? - kérdeztem mire csak hozzám bújt. Éreztem, hogy teli van a pelusa. - elsőnek tisztába raklak majd hamizunk valamit! - indultam felfelé a lépcsőn.

***

A nászúton


A forró Florida-i homok, ami késő délután már inkább hűsíti a lábadat. A langyos Óceán, a jó pasik akik nem annyira jók. Mert én már férjnél vagyok. És a gyönyörű kilátás a nyílt tengerre. Imádtam ezt az egészet csak kicsit későn teljesül az egész.
Kéz a kézben sétáltunk végig a Miami tengerpartján. Vártam mikor támadnak le az újságírók, hogy mégis mikor házasodtunk össze. Persze semmit nem tudnak róla. Titokban volt a sok rajongó és sajtó elől. Örültem a nászéjszakának, ami csak beszélgetésből állt, de jó sokat beszélgettünk. Aztán meg vártam a nászutat, de John azt akarta, hogy sokat legyünk együtt a nászúton.
- Min töröd a fejedet? - kérdezte. Kérdően néztem rá. - ilyenkor mindig elbambulsz!
- Rajtunk gondolkodtam! - mosolyogtam rá.
- Hogy-hogy rajtunk? - húzta fel az egyik szemöldökét.
- Hogy milyen tökéletes most minden. Főleg kettőnk között! - mondtam vigyorogva. Csak egy nagyot sóhajtott majd lesütötte a tekintetét. - mi az? - álltam meg majd magam felé fordítottam.
- Csak két éve, hogy az a rohadék... - harapta el a mondatát.
- Több mint két éve, de az a múlt és azt ne bolygassuk! - morogtam.
- De Jenna én...
- John fogd már fel, hogy nem tettél semmi rosszat! - emeltem meg a hangomat. Láttam a szemében, hogy azt akarja, hogy igazat adjak neki, de nem tudtam megtenni. Elléptem tőle, majd a hotelunk felé vettem az irányt. Nem hiszem el, hogy még mindig itt tart, hogy ő embert ölt. Hogy nem tudja felfogni, hogy semmi rosszat nem tett? És egy ilyen eszetlen pöcs felesége vagyok! Ó csak add meg Uram, hogy a fiaim ne legyenek olyan sügérek mint ő! Mert ha azok lesznek, letagadom őket!
Egészen a liftig puffogtam magamban. Kábé két perc alatt értem be a szállodába. Annyira dühös voltam. Nagyon lassan döcögött lefelé a lift. Azt hittem, hogy soha nem ér le a földszintre az a masina. Mikor végre kinyíltak az ajtajai, besurrantam majd lassan támasztottam neki a lift falának a fejemet. Még én sem értettem miért ilyen nehéz felfogású. Nem vettem észre, hogy még ketten vannak rajtam kívül a liftben. Gyorsan arrébb léptem, majd kihúztam magamat, mintha mi sem történt volna. Az ajtók már majdnem becsukódtak mikor két kéz állította meg azokat. John volt az. Milyen szerencsétlen?! Tényleg az. Főleg, hogy én vagyok a felesé. És főleg úgy hogy még velem mutatkozik és még mellém is áll. Mi van veled Jenna? Nem szoktál ilyenekre gondolni!
A kezeim a testem mellett lógtak tehetetlenül, de hirtelen elrántottam a bal kezemet, mikor John meg akarta azt fogni. Nagyot sóhajtott majd arrébb lépett. A mi szobánk a nyolcadikon van és a lift még csak most jár a harmadikon ahol ki is szállt az a két fiatal srác. Az ajtók becsukódtak majd pár másodperc múlva elindult felfelé a lift. Direkt hangosan sóhajtottam egyet, majd az emelet számát mutató kijelzőjére szegeztem a tekintetemet. Lassan lépte át a hármast és mutatott négyest. Arra lettem figyelmes a halvány fényben, hogy két világító szempár tapad a testemre és járkál fel s alá. Vele szembe fordultam, hogy jobban szemügyre tudjon venni. Szeretek Johnnal ilyen téren játszani, csak most nagyon dühös vagyok és jobban fogom húzni az agyát. Felhúztam egyik szemöldökömet és úgy néztem szeme mozgását. Tekintete a ruhám tetejére irányult, ami a mellemnél ér véget, aztán a szememre majd vissza. Megráztam a fejemet majd a kijelzőre néztem. Még csak ötöt mutatott. Hirtelen tolni kezdett hátra felé. Nem ért hozzám a kezével csak a mellkasával. A lift falának tolt. Elég hideg volt meztelen hátamnak. Kezeit megtámasztotta a liften majd közel hajolt hozzám. Alul bizsergető érzés futott át rajtam és még a gyomromban is megjelentek a pillangók. Te jó ég Jenna huszonkilenc vagy  - majdnem - , nem pedig tizennégy! Viselkedj! Tudtam mit akar csinálni, de nem akartam, hogy azt higgye, hogy ilyen gyorsan bocsátok meg. Pedig elég jól kér bocsánatot. Ezt pedig már régen elfelejtettem. Pedig régen mindig így békültünk ki. Elfordítottam a fejemet mikor megakart csókolni. Elfojtottam a ki törni akaró mosolyt. Összeszorítottam a számat, de hirtelen nyitottam ki hisz John erőszakosan fordította vissza a fejemet. Meglepett ez az erőszakosság, de valahol bent élveztem is. Főleg a libidóm, aki most kezd felébredni téli álmából. Mélyen nézett a szemembe, de nem akartam bele nézni. Féltem, hogy megbabonáz mint mindig! Homlokát a homlokomnak nyomta és mire felfogtam volna, hogy mi történik csókolni kezdett. Olyan csók volt mintha elsőnek csinálná. Nem hagytam magamat! Kicsit ellöktem magamat a faltól, majd kezemet a hajába csúsztattam és szenvedélyesen csókoltam vissza. Hirtelen elkapta a kezemet majd a fejem felé szorította őket. Tetszett ez a kiszolgáltatottság. De főleg az tetszett, hogy csak mi ketten vagyunk egy álló liftben. Álló liftben? Észre sem vettem, hogy megálltunk. Lekötötte a figyelmemet John harcoló nyelve és puha alsó ajka. Mellkasát nekem nyomta majd vissza szorított a falnak. Felemeltem a bal lábamat és a csípőjéhez szorítottam majd közelebb húztam magamhoz az ágyékát, hogy érezhessem azt ami a nadrágjába dudorodik. Bal kezével tartotta mindkét kezemet és a jobbal a combomat kezdte simogatni közben szenvedélyesen csókolóztunk. Nyelve erőszakosan nyomta le az enyémet majd hagyta, hogy irányítsak és újra lenyomott. Keze lassan csúszott be a szoknyám alá be a bugyimhoz. Egyik ujját a csiklómra rakta, majd masszírozni kezdte azt. Az izgalomban véletlenül megharaptam John nyelvét, mire hiper gyorsasággal tépte le rólam a bugyimat. A lift lassan haladt felfelé, mikor John belém csúsztatta az egyik ujját a másik kezét a hátamra tette és kikapcsolta a melltartómat. Lassan csúsztatta az ujját ki és be miközben a mellem közé nyúlt mikor hirtelen megállt a lift és egy csilingelő hang jelezte, hogy a nyolcadikon vagyunk. John gyorsan húzódott ki belőlem és gyorsan rántotta ki a ruhámból a pánt nélküli melltartómat. Amint tudtam elszakadtam tőle és elindultam a szobánk felé. Micsoda liftezés! Szeretek így békülni!
Ahogy beértem a szobába felkapcsoltam a világítást, megálltam az ajtóval szemben és vártam, hogy John előtt letoljam magamról a ruhát. Mikor belépett tátott szájjal nézett végig rajtam, majd bezárta az ajtót és kilépett a cipőjéből.
- Szexi, elragadó, elbűvölő, dögös, szívdöglesztő, nagyon szép és még így meztelenül is csinos! De azt értékelem, hogy nem hordasz a ruha alatt fehérneműt! - lépett közelebb.
- Rajtad még elég sok a ruha! - tettem a kezemet a nyakkendőjére majd magamhoz rántottam. Az ágyhoz vezettem majd lelöktem rá. - hallom rossz fiú voltál! - oldottam ki a nyakkendőjét. - idegesítesz egy hölgyet a hülyeségeddel, majd félállapotban hagyod egy liftben! Aztán még a fehérneműit is ellopod! Nem szép dolog! - motyogtam miközben kigomboltam az ingét. - kezet fel! - utasítottam mire szépen engedelmeskedett. Kihúztam a gallérja alól a nyakkendőjét majd össze kötöztem a két kezét. - ezért bünti jár! - morogtam majd egy puszit adtam az ajkaira.
- Milyen bünti ez mami? - emelte fel a kezét.
- Nem érinthetsz! De ha odáig eljutunk akár betömöm a szádat a zokniddal! - kezdtem puszilgatni a mellkasát. Majd egyre lejjebb és lejjebb haladtam.

Másnap reggel

Olyan fáradtan ébredtem és arra, hogy vakító világosság van persze meg arra, hogy pisilnem kell és hánynom is. Felültem az ágyban és keresni kezdtem valamit amit magamra kaphatok. Legközelebb John tegnapi inge volt. Gyorsan felkaptam, majd a mosdóba siettem. Hirtelen forogni kezdett velem a szoba és émelyegtem is. Magam elé tettem a kezemet, hogy ne menjek neki semminek. Lassan jutottam el a fürdőig. Ahogy beléptem az ajtón azonnal a wc felé fordultam és kiadtam a tegnapi vacsorát - ami pár darab eper volt, amit szex közben ettünk Johnnal.
Mikor az arcomat mostam meg hideg vízzel kezdett összeállni a kép. Émelygés, hányás, szédülés. Elég régen látogatott már meg havi barátom is. Úgy kábé két hónapja.
- Ó rohadj meg John! - morogtam mérgesen majd a pipere cuccaim közt kezdtem keresgélni. Valami éleset amivel jól lehet heréket nyiszálni! Egy fém körömreszelő akadt a kezembe. Ez pont megfelel! Megmarkoltam majd mérgesen indultam a háló felé. John pont akkor állt fel az ágyról és fordult meg.
- Ó, hát jó... reggelt... - mondta. - mi baj? - kérdezte kínosan vigyorogva.
- Most ki foglak herélni! - indultam meg felé.
- De... - indult a másik irányba.
- Nem fogsz te most már senkinek sem! - mondtam mérgesen majd utána léptem.
- Jenna, állj le! - tette maga elé a kezét.
- Miért állnék le? - vontam meg a vállamat.
- Elsőnek azért mert még itt megbotlasz és megvágod magad! Aztán meg azért mert nem tudom mi bajod van! - lépett hátrébb. Felmásztam az ágyra majd felkaptam egy párnát.
- Szerinted miért akarlak ki herélni? - vágtam hozzá a párnát.
- Mert nem védekeztünk tegnap este? - vigyorgott.
- Ó, az már régen mindegy! - léptem le az ágyról.
- Pedig szeded a bogyókat, nem? - kérdezte. Basszus!
- Már megint terhes vagyok John! - kiabáltam majd közelebb léptem hozzá.
- Ez nem csak az én hibám! - állt meg előttem. Már nem fél tőlem.
- Hát kié? - irányítottam a körömreszelőt a bokszeréhez.
- Te is, mert nem szóltál, hogy nem szeded a tablettákat! - ragadta meg a kezemet.
- Kiment a fejemből, hogy szünetelnem kellett! Aztán meg elfelejtettem visszamenni a dokihoz! - sütöttem le a tekintetemet.
- Miért kellett az a szünet? - emelte fel a fejemet.
- Mert ha akarunk még gyereket akkor nem szabad folyton szedni! - motyogtam.
- Akkor ha gyereket akarsz miért baj, hogy most babát várunk? - vette ki a kezemből a körömreszelőt.
- Mert későbbre terveztem! - motyogtam.
- Olyan vagy mint a gyerekek! - vigyorgott. - szégyenlős ha az igazat kell nekik mondani! - puszilta meg a homlokomat. - és ez biztos, hogy terhes vagy?
- Nem szoktam csak úgy hányni, szédülni, émelyegni és nem szokott késni!
- A micsoda?
- Hát tudod a havi... - néztem rá. Kérdően nézett. - jaj John neked nem volt régen biosz órád? - mosolyogtam.
- Nem az a lényeg, hogy mi késik, hanem az, hogy milyen gyorsan változott a kedved. Ja és az, hogy nagyon szexi vagy az ingemben! - húzott magához. - és most ott leszek amikor elsőnek rúg gyomron, mikor megszületik, mikor bepisil és bekakál, mikor hasra fordul, mikor mászni kezd, mikor feláll, mikor elkezd menni, mikor...
- És akkor is mikor Mr. John Grimes befogja a száját és lezuhanyozhatunk! - fogtam össze a száját majd tolni kezdtem a fürdőszoba felé...

Ezt a képet csak azért mert a történethez illik és van benne némi igazság :) <3